Ajánlott hírek

NAPI IGE:

 

  • (2) „Sok a vezető, ha pártütés van az országban, míg egy értelmes és okos ember soká fenntartja a rendet.” (Példabeszédek 28)– Nem vagyok rendmániás, az betegség; de ki nem állhatom a rendetlenséget. Kezdem magam nagyon rosszul érezni, amikor már arra sincs idő, hogy az alapvető dolgainkat elintézzük, a mindennapi ügyeinket a „helyére tegyük”. Nem tudok úgy lefeküdni, hogy legalább az íróasztalomon ne legyen rend. Ez a „kis rend” mindig az üdvösség bizonyosságában erősít meg engem. – Nincs rosszabb a rendetlenségnél. A rend az életet biztosítja. A gonosz munkája a káosz, a szétdobálás. Isten munkája az üdvösséges, örök rend, és azt Ő egyszer végérvényesen és örökké helyreállítja (Filippi 2,10–11). A rendetlenség ennek a „szétesett” világnak a sajátja, a bűn uralmának valósága, amely bennünk és körülöttünk is arat, minden szintéren. – Egy „ország” is csak akkor állhat az élet szolgálatában, ha ott sok önhatalmú, önző „vezető” helyett, egy értelmes és okos ember, mint Isten eszköze, fenntartja a rendet. Az értelmes vezető a rendet nem erőszakkal, nem gyarló hatalmi érdekei okán tartja fenn, hanem határozott szeretettel, a rá bízottak érdekében. Ilyenkor Isten országa már itt „valósul”… – Nem a diktatúra, de nem is az általunk manapság értelmezett demokrácia biztosítja a rendet, hanem csakis az élő Istenbe vetett hit. Az Úr az Ő küldötte által „éltet” minket, és az Ő áldott rendjében biztosítja nekünk – az örök élet tágasságában, a korlátok és a szabadság szent egységében – ezt a rendet. Egyébként elsorvad az életünk, megemésztjük, felemésztjük egymást. – A hívő ember mindennapi imádságának tárgya az Isten rendjét szolgáló vezetőkért mondott közbenjáró imádság (1Timóteus 2,2). A hívő ember imádkozik azért is, hogy elrendezhesse dolgait, és ebből a világból is úgy mehessen el, hogy a legfontosabbakat elrendezte. A boldog élet forrása csakis az Isten rendjéhez való igazodás, az Ő szavára figyelve. – Bár mindig maradnak rendezetlen ügyek, mégis olyan jó tudni, Istenünk elrendezte összekuszált életünket. Ez a megváltás. Az üdvösség olyan rend, amely boldogságot, testvéri közösséget és örömöt ajándékoz. Ez a rend szabadságban megélt rend, az örök élet bizonyosságának tágasságában. Lukács 19,45–48