Gyülekezeteink –

Álmosd hazánk keleti részén, Debrecentől 34 km-re délkeletre fekszik, Hajdú-Bihar megyében. Árpád-kori település. Az első hiteles levél 1261-ből származik. Nevét Álmosd hercegről, „Vak” Béla király atyjáról kapta. Az Ákos nembéli...

Bagamér Hajdú-Bihar megye északkeleti részén található, Debrecentől 34 km-re, közvetlenül a román határ közelében. A községet a Gutkeled nemzetség alapította. Első írásos említése Bagomér néven 1281-ből maradt ránk. A török...

Templomunk a város talán legforgalmasabb kereszteződésében, az egykori Csapó utcai kapu közelében található. 1873-ban Vecsey Imre és neje Bruckner Karolina vagyonukat a városra hagyták, hogy a Szarvas téren egy helvét...

A Debrecen-Bánki Református Egyházközség városunk egyik legősibb egyházi közössége. Gyülekezeti életéről már 1324-től kezdve maradtak fenn oklevelek, amelyekben a gyülekezetet „Bánkegyház”-ként említik meg. Ősi templomának falai egészen 1703-ig álltak. Az...

Gyülekezetünk Debrecen északkeleti részén található, ahol a református lakosság lelkigondozását a 19. század végétől a Debreceni Református Egyházközséghez tartozó Csapókerti missziói egyházrész látta el. Az első önálló lelkipásztor 1936-ban foglalta...

Ebes honfoglalás kori település, az Árpád-korban temploma is épült. A középkori falut templomával együtt 1594. július 18-án krími tatárok pusztították el. E régi szent épületnek az alapjait a 1980-as években...

2006 februárjában a Füredi út és a Nádor utca sarkán megnyitotta kapuit Debrecen egyik legújabb református temploma és gyülekezeti háza, s várja mindazokat, akik a testi-lelki-szellemi felfrissülés közösségi élményére vágynak!...

A Homokkert elnevezés a környék, mely Debrecen szőlőskertje volt, természeti adottságára utal. A változást a kiegyezést követő gazdasági-ipari fellendülés jelentette. Az infrastruktúra fejlődése sok munkaerőt vonzott. 1904-ben megépült a Homokkerti...

Alsójózsai gyülekezetrész A templom Somossy József építőmester tervei alapján épült. Az alapkövet 1900. június 10-én tették le, Böőr János lelkész szolgálata idején, az egyházközség közadakozásából és tőkesegélyből. Az új templomot...

A Kerekestelepen már a 20. sz. elején élénk hitélet indult meg. Az itt élő embereknek a református egyház iránti elkötelezettsége és áldozatvállalása mindig is példás volt. Egyházközségünk 1949 óta önálló...

A Kistemplom 1719–1726 között épült Báthory Szabó András és neje hagyatékából. Orgonáját Kiszely István készítette a 19. század második felében, egyetlen adakozó, özv. Auer Andrásné adományából. A templom eredeti hagymaidomú...

A gyülekezet temploma 1886 és 1888 között épült Petz Sámuel budapesti műegyetemi tanár tervei alapján neogótikus stílusban. A vörös színű, klinkertégla külső borítás alapján a templomot a debreceniek csakhamar Verestemplomnak...

A Lencz Géza lelkész-egyháztörténész-rektor nevéről elnevezett városrészen egykor a város gyümölcs- és szőlőültetvényei sorakoztak. Ma már egy új kertvárosi lakóövezetet talál itt, Debrecen délkeleti csücskében, az ide látogató. Az utóbbi...

1938. augusztus 21-én szentelték fel a Mester utcai templomot, mely Csanak József tervei alapján épült. A nyolcvanezer pengős építési költséget Tóth Lajos 62 éves kályhásmester adománya fedezte. A torony magassága...

Nagycsere és Haláp közigazgatásilag Debrecen városához tartozik, 1300 lakossal. A Tiszántúl egyik legnagyobb tanyavilága volt itt régen, amely mezőgazdasági terményekkel látta el Debrecent. Gazdálkodó, jómódú emberek laktak itt, népes családok...

A gyülekezet eredeti otthona az 1942-ben felszentelt Egyetemi templom volt, amely a diktatúra nyomására adásvételi és csere szerződés nélkül állami kézre került. A gyülekezet jelenlegi – eredetileg 280 ülőhelyes –...

A Nagysándor-telep Debrecen központi belterületén belül, annak nyugati részén, helyezkedik el. Az elsősorban kis telkeken földszintes családi házakkal beépített terület a város legsűrűbben lakott kertvárosi övezetei közé tartozik. Az ipartelepek...

Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség A Nagytemplom hazánk egyik legjelentősebb klasszicista műemléke. Péchy Mihály tervei alapján épült 1805–1822 között. Észak–déli tájolású hajója 38 m hosszú és 14 m széles; kelet–nyugati mellékhajója 55...

Az Ondód- Macsi Református Egyházközség közel 3000 lélekkel és 24 tagú presbitériummal 1949-ben alakult meg. Első önálló lelkésze dr. Rápolty Árpád, aki nehéz időszakban, 1949-től 1976-ig szolgált ebben a kis...

A Szabadságtelepi Református Egyházközség a Vámospércsi és a Létai út két oldalán elterülő kertségi területeken szerveződött az 1930-as években. A terület eredeti nevét – Nyilastelep – a parcellázásra került földterület...

Az egyházközség Debrecen Megyei Jogú Város területén található, az István király téren: a Széchenyi-kert, a Postakert, a Tócóskert és a Tócó-völgy területek tartoznak hozzá. A Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlése 1948-ban...

Debrecen egyik kertségi területe Tégláskert. A tégláskerti reformátusok korábban a Debrecen-Ispotályi Egyházközséghez tartoztak, melynek templomát 1944. június 2-án, lebombázták, majd az egyházközséget 1971-ben összevonták a Kistemplomi Egyházközséggel, így került a...

Mindannyian boldog és értelmes életre vágyunk. Mégis azt tapasztaljuk, hogy sokan élnek céltalanul vagy az élet igazi értelmét szem elől tévesztve. Hasonló módon sokan magányosak vagy közösségben élnek ugyan, de...

A régi településnek már a középkorban egyháza volt. A reformáció előtti templomból a torony alsó része maradt meg az 1776-os újjáépítés idejére. Derecske temploma rézzel fedett tornyával együtt 1843. április...

Esztár Debrecentől 30 km-re, Pocsaj és Hencida szomszédságában, a Berettyó folyó partján fekszik. A község lakóinak száma évek óta közel állandó: 1430 fő. Az itt élő közösségben 890 fő vallja...

A 13. század második felében a vidék egyik legnagyobb faluja. A tatárjárás előtt már temploma volt a községben, de ez elpusztult. A 15. században gót stílusú temploma ismert. A 16–17...

1608-ban Szovát református egyházként szerepel. 1640–44 között téglából építettek templomot, melyet erődfallal vettek körül. 1745-ben a templom mellé tornyot építettek. Ekkor épülhetett a lelkészlak is, neobarokk stílusban. A jelenlegi templom...

A hosszúpályi református templom 1867 és 1897 között épült romantikus stílusban, Kocsi Sámuel tervei alapján a régi templom helyén, amely már annyira megrongálódott, hogy felújításra alkalmatlanná vált. Legutolsó felújítására 2002-ben...

Az egykori mezőváros a szilágysági dombok közül kilépő, majd számtalan ágra bomló, itt-ott mocsárrá szélesedő Berettyó folyó egy kisebb szigetén alakult ki. Kismarja utolsó földesurai a Bocskai család tagjai voltak...

Kokadon, amely egy 690 lelkes, határ menti kis falu, az emberek túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él. Három felekezet van jelen a községben: a görög katolikus, a református, és 2010-ben, 11...

Konyár ősrégi település a Kék Kálló mellett. A templomot eredetileg román stílusban építették a 12–13. század fordulóján, melyből mára csak a torony maradt fenn épen. A reformáció a 16. század...

A Mikepércsi Református Egyházközség története a magyarországi reformáció korai időszakára nyúlik vissza. 1570-ből származik a gyülekezetre vonatkozó első adat. 1749-től folyamatosan vezetik az anyakönyveket. Lelkipásztorait 1754 óta az anyakönyvek alapján...

A mai templom helyén a 13. században román stílusban épített, kétszeresen ívelt templom állt, mely 1551-ben a reformátusok használatába került. Mint református gyülekezet 1621-ben már szervezett életet éltek. A török...

Gyülekezetünk a román határ mellett, Létavértesen található. Keletkezésének körülményeiről és annak pontos idejéről adatok nem maradtak, annyi bizonyos, hogy már a 16. század második felében kialakult egyházi élet volt, amelynek...

A pocsaji református gyülekezeti élet kezdete egyes adatok szerint a 16. század második felére, 1560-ra tehető. 1743-ig a községben csak református gyülekezet volt. A jelenlegi templomot 1801-ben építették. A templomban...

A sárándi egyházközség 1540 körül, a debreceni reformációval egyidejűleg keletkezett. Első temploma 1572-ben már állt, az írásos adatok szerint részben leégett, 1771-ben már ismét renováltatott. Jelenlegi temploma égetett téglából, sudár...

A tépei templom több szakaszban épült, az 1635, 1745, 1788-as évszámok maradtak fenn a templomépítéssel kapcsolatban. A volt fatorony helyett 1800-ban építette a gyülekezet a mostani tornyát, amely újra tetőztetett...

Újléta, a hajdúsági torma egyik legkitűnőbb termőhelye, Debrecentől légvonalban mintegy 16 km-re délkeletre fekszik, Vámospércs és Létavértes között. A falut 1865-ben alapították hajdúvárosokból érkező telepesek, akik a kezdetekben a Kálló...

Vértesen a reformátusok már 1681-től templommal rendelkeztek. A református egyház megjelenéséről egy 1546-ból való úrvacsorai kehely ad hírt. A templom 1799-ben már rossz állapotban volt, de csak 1815-ben bontották le...