Gyülekezeteink –

Vértesen a reformátusok már 1681-től templommal rendelkeztek. A református egyház megjelenéséről egy 1546-ból való úrvacsorai kehely ad hírt. A templom 1799-ben már rossz állapotban volt, de csak 1815-ben bontották le...

Újléta, a hajdúsági torma egyik legkitűnőbb termőhelye, Debrecentől légvonalban mintegy 16 km-re délkeletre fekszik, Vámospércs és Létavértes között. A falut 1865-ben alapították hajdúvárosokból érkező telepesek, akik a kezdetekben a Kálló...

A tépei templom több szakaszban épült, az 1635, 1745, 1788-as évszámok maradtak fenn a templomépítéssel kapcsolatban. A volt fatorony helyett 1800-ban építette a gyülekezet a mostani tornyát, amely újra tetőztetett...

A sárándi egyházközség 1540 körül, a debreceni reformációval egyidejűleg keletkezett. Első temploma 1572-ben már állt, az írásos adatok szerint részben leégett, 1771-ben már ismét renováltatott. Jelenlegi temploma égetett téglából, sudár...

A pocsaji református gyülekezeti élet kezdete egyes adatok szerint a 16. század második felére, 1560-ra tehető. 1743-ig a községben csak református gyülekezet volt. A jelenlegi templomot 1801-ben építették. A templomban...

Gyülekezetünk a román határ mellett, Létavértesen található. Keletkezésének körülményeiről és annak pontos idejéről adatok nem maradtak, annyi bizonyos, hogy már a 16. század második felében kialakult egyházi élet volt, amelynek...

A mai templom helyén a 13. században román stílusban épített, kétszeresen ívelt templom állt, mely 1551-ben a reformátusok használatába került. Mint református gyülekezet 1621-ben már szervezett életet éltek. A török...

A Mikepércsi Református Egyházközség története a magyarországi reformáció korai időszakára nyúlik vissza. 1570-ből származik a gyülekezetre vonatkozó első adat. 1749-től folyamatosan vezetik az anyakönyveket. Lelkipásztorait 1754 óta az anyakönyvek alapján...

Konyár ősrégi település a Kék Kálló mellett. A templomot eredetileg román stílusban építették a 12–13. század fordulóján, melyből mára csak a torony maradt fenn épen. A reformáció a 16. század...

Kokadon, amely egy 690 lelkes, határ menti kis falu, az emberek túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él. Három felekezet van jelen a községben: a görög katolikus, a református, és 2010-ben, 11...

Az egykori mezőváros a szilágysági dombok közül kilépő, majd számtalan ágra bomló, itt-ott mocsárrá szélesedő Berettyó folyó egy kisebb szigetén alakult ki. Kismarja utolsó földesurai a Bocskai család tagjai voltak...

A hosszúpályi református templom 1867 és 1897 között épült romantikus stílusban, Kocsi Sámuel tervei alapján a régi templom helyén, amely már annyira megrongálódott, hogy felújításra alkalmatlanná vált. Legutolsó felújítására 2002-ben...

1608-ban Szovát református egyházként szerepel. 1640–44 között téglából építettek templomot, melyet erődfallal vettek körül. 1745-ben a templom mellé tornyot építettek. Ekkor épülhetett a lelkészlak is, neobarokk stílusban. A jelenlegi templom...

A 13. század második felében a vidék egyik legnagyobb faluja. A tatárjárás előtt már temploma volt a községben, de ez elpusztult. A 15. században gót stílusú temploma ismert. A 16–17...

Esztár Debrecentől 30 km-re, Pocsaj és Hencida szomszédságában, a Berettyó folyó partján fekszik. A község lakóinak száma évek óta közel állandó: 1430 fő. Az itt élő közösségben 890 fő vallja...

A régi településnek már a középkorban egyháza volt. A reformáció előtti templomból a torony alsó része maradt meg az 1776-os újjáépítés idejére. Derecske temploma rézzel fedett tornyával együtt 1843. április...

Debrecen egyik kertségi területe Tégláskert. A tégláskerti reformátusok korábban a Debrecen-Ispotályi Egyházközséghez tartoztak, melynek templomát 1944. június 2-án, lebombázták, majd az egyházközséget 1971-ben összevonták a Kistemplomi Egyházközséggel, így került a...

Az egyházközség Debrecen Megyei Jogú Város területén található, az István király téren: a Széchenyi-kert, a Postakert, a Tócóskert és a Tócó-völgy területek tartoznak hozzá. A Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlése 1948-ban...

A Szabadságtelepi Református Egyházközség a Vámospércsi és a Létai út két oldalán elterülő kertségi területeken szerveződött az 1930-as években. A terület eredeti nevét – Nyilastelep – a parcellázásra került földterület...

Az Ondód- Macsi Református Egyházközség közel 3000 lélekkel és 24 tagú presbitériummal 1949-ben alakult meg. Első önálló lelkésze dr. Rápolty Árpád, aki nehéz időszakban, 1949-től 1976-ig szolgált ebben a kis...

Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség A Nagytemplom hazánk egyik legjelentősebb klasszicista műemléke. Péchy Mihály tervei alapján épült 1805–1822 között. Észak–déli tájolású hajója 38 m hosszú és 14 m széles; kelet–nyugati mellékhajója 55...

A Nagysándor-telep Debrecen központi belterületén belül, annak nyugati részén, helyezkedik el. Az elsősorban kis telkeken földszintes családi házakkal beépített terület a város legsűrűbben lakott kertvárosi övezetei közé tartozik. Az ipartelepek...

A gyülekezet eredeti otthona az 1942-ben felszentelt Egyetemi templom volt, amely a diktatúra nyomására adásvételi és csere szerződés nélkül állami kézre került. A gyülekezet jelenlegi – eredetileg 280 ülőhelyes –...

Nagycsere és Haláp közigazgatásilag Debrecen városához tartozik, 1300 lakossal. A Tiszántúl egyik legnagyobb tanyavilága volt itt régen, amely mezőgazdasági terményekkel látta el Debrecent. Gazdálkodó, jómódú emberek laktak itt, népes családok...

1938. augusztus 21-én szentelték fel a Mester utcai templomot, mely Csanak József tervei alapján épült. A nyolcvanezer pengős építési költséget Tóth Lajos 62 éves kályhásmester adománya fedezte. A torony magassága...

A Lencz Géza lelkész-egyháztörténész-rektor nevéről elnevezett városrészen egykor a város gyümölcs- és szőlőültetvényei sorakoztak. Ma már egy új kertvárosi lakóövezetet talál itt, Debrecen délkeleti csücskében, az ide látogató. Az utóbbi...

A gyülekezet temploma 1886 és 1888 között épült Petz Sámuel budapesti műegyetemi tanár tervei alapján neogótikus stílusban. A vörös színű, klinkertégla külső borítás alapján a templomot a debreceniek csakhamar Verestemplomnak...

A Kistemplom 1719–1726 között épült Báthory Szabó András és neje hagyatékából. Orgonáját Kiszely István készítette a 19. század második felében, egyetlen adakozó, özv. Auer Andrásné adományából. A templom eredeti hagymaidomú...

A Kerekestelepen már a 20. sz. elején élénk hitélet indult meg. Az itt élő embereknek a református egyház iránti elkötelezettsége és áldozatvállalása mindig is példás volt. Egyházközségünk 1949 óta önálló...

Alsójózsai gyülekezetrész A templom Somossy József építőmester tervei alapján épült. Az alapkövet 1900. június 10-én tették le, Böőr János lelkész szolgálata idején, az egyházközség közadakozásából és tőkesegélyből. Az új templomot...

A Homokkert elnevezés a környék, mely Debrecen szőlőskertje volt, természeti adottságára utal. A változást a kiegyezést követő gazdasági-ipari fellendülés jelentette. Az infrastruktúra fejlődése sok munkaerőt vonzott. 1904-ben megépült a Homokkerti...

2006 februárjában a Füredi út és a Nádor utca sarkán megnyitotta kapuit Debrecen egyik legújabb református temploma és gyülekezeti háza, s várja mindazokat, akik a testi-lelki-szellemi felfrissülés közösségi élményére vágynak!...

Gyülekezetünk Debrecen északkeleti részén található, ahol a református lakosság lelkigondozását a 19. század végétől a Debreceni Református Egyházközséghez tartozó Csapókerti missziói egyházrész látta el. Az első önálló lelkipásztor 1936-ban foglalta...

A Debrecen-Bánki Református Egyházközség városunk egyik legősibb egyházi közössége. Gyülekezeti életéről már 1324-től kezdve maradtak fenn oklevelek, amelyekben a gyülekezetet „Bánkegyház”-ként említik meg. Ősi templomának falai egészen 1703-ig álltak. Az...

Templomunk a város talán legforgalmasabb kereszteződésében, az egykori Csapó utcai kapu közelében található. 1873-ban Vecsey Imre és neje Bruckner Karolina vagyonukat a városra hagyták, hogy a Szarvas téren egy helvét...

Bagamér Hajdú-Bihar megye északkeleti részén található, Debrecentől 34 km-re, közvetlenül a román határ közelében. A községet a Gutkeled nemzetség alapította. Első írásos említése Bagomér néven 1281-ből maradt ránk. A török...

Ebes honfoglalás kori település, az Árpád-korban temploma is épült. A középkori falut templomával együtt 1594. július 18-án krími tatárok pusztították el. E régi szent épületnek az alapjait a 1980-as években...