Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség

Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség

A Nagytemplom hazánk egyik legjelentősebb klasszicista műemléke. Péchy Mihály tervei alapján épült 1805–1822 között. Észak–déli tájolású hajója 38 m hosszú és 14 m széles; kelet–nyugati mellékhajója 55 m hosszú és 15 m széles. A tornyok magassága 61 m. Az I. Rákóczi György által 1637-ben adományozott 50 mázsás híres „Rákóczi-harang” megtekinthető a nyugati toronyban. A Nagytemplom történelmének kiemelkedő eseménye: itt történt 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztása, és a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése. 1949-től a Nagytemplomhoz két gyülekezet tartozott: a Nagytemplom-Keleti és a Nagytemplom-Északi Egyházközség, amelyek 1981-ben egyesültek.
Vasárnap három istentiszteletet tartunk, 8, 10 és 18 órától, a 10 órás istentisztelethez kapcsolódóan három csoportban gyermek-istentiszteletet is. Minden hónap első vasárnapján 10-kor, harmadik vasárnapján pedig 8-kor úrvacsorai közösség van. Hétközi alkalmak: nyugdíjasok, középkorúak, harmincasok, presbiterek bibliaköre, baba-mama kör, ifjú házasok köre, bibliaiskola, tíz ifjúsági bibliakör, gyermekek és felnőttek konfirmációra történő felkészítése. Két önkormányzati iskolában és három óvodában végzünk hitoktatást. Nyáron egyhetes gyülekezeti tábor, gyermektábor segíti a közösségépítést. Intenzív zenei életet biztosítanak a zenés áhítatok, a gyülekezeti kórus, valamint a gyülekezet zenekarának szolgálatai. Testvérgyülekezeteink: Hajdúbagos, Kassa, Szürte (Kárpátalja), Marosvásárhely-Vártemplom, Stuttgart, Charlotte-i Myers Park-i gyülekezet (USA Észak-Karolina), Szöuli Myungsung Presbiteriánus Gyülekezet (Dél-Korea).
Három diakóniai intézményünk van: az Immánuel Otthon és Iskola közoktatási és egészségügyi feladatot is ellátó, nappali szociális intézmény halmozottan sérült gyermekeknek, a Nyitott Ajtó Szociális Központ az idősek nappali ellátásáért felel, valamint a „Reménysugár” Hajléktalanok Nappali Melegedője. E sokrétű gyülekezeti munkát 40 tagú presbitérium irányítja 9 bizottságán keresztül. Könyvesboltunk, az Emlékkertben található Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó a várost és a tiszántúli gyülekezeteket is ellátja a Kálvin Kiadó, a Harmat Kiadó és más kiadók kiadványaival. A Nagytemplom a vallási turizmus kiemelt szereplője, évente több tízezer látogató vesz részt a különböző templomi túrákon.

Oláh István elnök-lelkipásztor

Beszterczey András lelkipásztor

Molnár Szabolcs beosztott lelkipásztor

Mátyásné Szabó Beáta beosztott lelkipásztor

Kubinyiné Mikó Ágnes beosztott lelkipásztor

Szász Anna Boglárka beosztott lelkipásztor

Dancsó Zoltán beosztott lelkipásztor

Püski Gábor beosztott lelkipásztor

Elérhetőség:
4026 Debrecen, Piac u. 4–6.
Tel.: 52/412–694
E-mail: nagytemplom@reformatus.hu

Debreceni Református Egyházközség 1949-ig

Debrecen első temploma – a Nagytemplom elődje – a debreceni Dósa család adományából a 14. század elejére elkészült Szent András templom volt, amely 1564-ben leégett. Az 1540-es években Debrecen már a reformáció tiszántúli központja lett. A kezdeti lutheri tanokat 1556-ban Kálmáncsehi Sánta Márton szolgálata nyomán már a kálvini reformáció váltotta fel. Az első református lelkész (1558-tól) Méliusz Juhász Péter, akinek munkássága meghatározó volt egyházszervezetünk szempontjából. Ő szilárdította meg a városban a kálvini tanítást. Nevéhez fűződik az 1567-es Debreceni Zsinat, melyen elfogadták a II. Helvét Hitvallást a kelet-magyarországi református egyháztestek számára. 1538 óta a Református Kollégium volt egy meghatározó bástyája a születő református egyháznak annak ellenére is, hogy a Kollégium is leégett az 1564-es tűzvészben. A reformáció diadalútja töretlenül haladt tovább. 1626-ban kezdték újjáépíteni a már csak „András” néven emlegetett templomot (a Nagytemplom közvetlen elődjét), amelyhez egy külön tornyot is építettek (Veres-torony) a Rákóczi-harang számára. Az 1802-es tűzvészben a Kollégiummal együtt leégett ez a templom is. 1805-ben kezdték építeni a mai Nagytemplomot. 1704-ben épült fel a városban a második templom a szegények és betegek gondozására létesített „ispotály” mellé, amely az 1944. június 2-i bombázásban elpusztult. 1726-ra elkészült a város harmadik temploma, a Kistemplom. 1888-ban már áll a Kossuth utcai templom, 1912-ben pedig az Árpád téri templom. Az 1930-as években felépülnek a kertségek templomai: Csapókert, Homokkert, Mester utca, Szabadságtelep, Kerekestelep, és 1942-ben az Egyetemi templom. A reformációt követő évszázadokban a város egyetlen református egyházközségének Presbitériuma egyben a város elöljárósága is volt. A város lélekszámának növekedésével az egyháztagok száma is nőtt. Egészen 1949-ig szervezetileg és gazdaságilag is (egy nagy presbitériummal és gazdasági központtal) egyetlen református egyházközség volt a városban, egyre több „prédikáló állomással” illetve már templommal és lelkipásztorral. 1949-ben az egyházrészek önálló egyházközségekké alakultak.